európai bíróság

Miről szól Lázár mai százmilliárdos fenyegetése?

Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.

Döntött az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben

A devizaalapú kölcsönök bizonyos típusainak részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak, e műveletek nem tartoznak tehát a befektetők védelmére vonatkozó uniós jogi szabályok hatálya alá - olvasható az Európai Bíróság közleményében.

Váratlan fordulat: megtámadta Magyarország Brüsszelt

A sok éve húzódó aszfaltkeverő ügyben Magyarország az Európai Unió Törvényszékén megtámadta az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a Bizottság 2015. július 15-én felfüggesztette a problémás szerződésekhez kapcsolódó uniós kifizetéseket - áll a luxemburgi székhelyű Bíróság mai közleményében. Ez váratlan fordulatként értékelhető, mert eddig az volt a kormány által is kommunikált menetrend, hogy a bizottsági felfüggesztő határozatot követő levélváltások után 2016-ban egy nyilvános meghallgatásra kerül sor Brüsszelben, majd ha ezután Magyarország nem fogadja el a Bizottság javaslatát a pénzügyi korrekció (büntetés) mértékére, akkor fordulna az Európai Bírósághoz. A jelek szerint tehát ezt a távolabbi jövőbe nyúló folyamatot rövidítette le a magyar kormány azzal, hogy az ügyirat szerint már szeptember 19-én bírósághoz fordult.

Itt az Európai Bíróság fontos döntése: áfamentes a Bitcoin-váltás

Az úgynevezett hozzáadott-érték adó (VAT) irányelv (az uniós áfatörvény) értelmében a törvény hatálya alá tartoznak az egy tagállamon belül az adóalanyként eljáró személy által ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások. A tagállamoknak azonban mentesíteniük kell az adó alól többek között a "törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkozó" ügyleteket - olvasható az Európai Bíróság közleményében. Ez alapján pedig a Bitcoin hagyományos devizára való váltása is áfamentes.

Meghátrál a kormány az élelmiszer-felügyeleti díj ügyében

Miközben a kormány az Európai Bíróságon támadja az élelmiszerláncok felügyeleti díjának felfüggesztését, a háttérben már egy olyan szabályozást készít elő, amely megfelel az uniós irányelveknek és mindenkire egyenlő mértékű terhet ró - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, a Bizottság által jelenleg felfüggesztett sarc minden piaci szereplő számára egyezrelékes mértékű lehet.

Elbukhat az Európai Bíróságon egy magyar devizahiteles ügy

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv nem vonatkozik a devizahitelekre - véli az Európai Bíróság egyik főtanácsnoka, amely azt javasolja a bíróságnak, hogy vesse el a Ráckevei Járásbíróság devizahitelekkel kapcsolatos kérelmét - közölte az Európai Bíróság. A főtanácsnok véleménye nem kötelező érvényű, de nagy hatása van a bírósági döntéshozatalra, így valószínűvé teszi az elutasítást.

A híres magyar milliárdos mellé állhat a bíróság a NAV ellen

Az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványa szerint a Docler-csoportba tartozó WebMindLicenses és a portugál Lalib cégekközött a livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know‐how hasznosításával összefüggésben kötött licencszerződés célja nem az adóelkerülés volt - olvasható a bíróság szerdai közleményében. Ugyan ezzel még nem adtak igazat Gattyán György milliárdosnak a NAV ellenében, de az esetek többségében el szokták fogadni a főtanácsnoki indítványt.

Brüsszel keményen beleáll: a magyar útépítéseknek is "lőttek"

Kedden új szakaszába lépett az Európai Bizottság által már évek óta vizsgált magyarországi ún. aszfaltkeverős ügy, mivel a Bizottság az eddigi "megállítás" után hivatalosan fel is függesztette az útépítések magyarországi finanszírozását - tudta meg a 444.hu. A lépés időzítése furcsa, hiszen a szabályrendszer alapján már sok hónappal ezelőtt kellett volna megtörténnie, de végül most került erre sor. Közben ezzel az üggyel párhuzamosan Brüsszel azt is bejelentette, hogy két magyar adószabály alkalmazását felfüggeszti.

Raiffeisen-lakáshitel: döntött az Európai Bíróság

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez - állapította meg csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Bíróság.

Most még az áfa is keresztbe tesz a nagy bankoknak

Több milliárd euróval is megemelkedhet az európai bankok és biztosítók áfa-kötelezettsége, miután az Európai Bíróság váratlan döntést hozott egy svédországi perben - írja a Financial Times. A döntés a Skandia America Corporation, a svéd biztosító amerikai ága és a svéd adóhatóság közötti vita felett született meg, melynek értelmében kimondták, hogy egy harmadik országban székelő cégcsoport központja és annak külföldi, uniós tagországban műkődő fiókja közötti, egymásnak nyújtott szolgáltatások hozzáadottérték-adó kötelesek.

Jön a pálinkatörvény: így engedünk Brüsszelnek?

Szeptemberben rendezik az unió és Magyarország közötti pálinkavitát, az erről szóló jogszabályt az NGM várhatóan már ebben a hónapban benyújtaja- derül ki a parlament honlapjáról. A Népszabadság úgy tudja, átalányadót fizethetnek a háztáji- és bérfőzők, és a lakossági pálinkafőzők űrtartalmát is szabályozhatják.

Ősszel újabb devizahiteles ügyet tárgyalhat az Európai Bíróság

Újabb magyar devizahiteles ügyben tarthat tárgyalást ősszel az Európai Bíróság, a perben a hazai közjegyzők szerepét tekintheti át a luxembourgi testület - írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

Nincs vége: újabb devizahiteles ügy került az Európai Bírósághoz

Miután április 30-án fontos döntést hozott, lényegében a Kúriának adva a jogot az árfolyamrés tisztességtelenségének megítélésére, újabb devizahiteles ügy került az Európai Bírósághoz.

Devizahitelek: a Kúrián a kormány szeme

Most már csak a Kúria jogegységi határozatát kell megvárni ahhoz, hogy az Országgyűlés dönteni tudjon a devizahitelek problémáját véglegesen rendező jogszabályról - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. A Kúria korábbi közlése alapján ez ősszel várható.

Devizahitelek: a Kúria is belenyúlhat a szerződésekbe, megszólalt az OTP

Közzétette nagy jelentőségû ítéletét az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP ügyében. Az ügy a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos, de kihat az egyoldalú szerződésmódosítások sorsára is. Az Európai Bíróság feljogosítja a Kúriát arra, hogy tisztességtelennek minősítse a magyar jog alapján az árfolyamrést, igaz, ennek ellenkezőjére is. A szöveg első értelmezése alapján a Kúria olyan jogegységi határozatot hozhat, amely a saját megítélése szerint akár az árfolyamrés (és ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítások) tisztességtelenségét is megállapíthatja a hazai lakossági devizahitel-szerződések esetében, és új rendelkezést állíthat a helyére. Ez mindenképpen fokozza a bizonytalanságot a bankoknál.

Fontosabb részletek

• A Kúriának kell döntenie arról, hogy az árfolyamrés a szerzõdés alapvetõ eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).
• Az Európai Bíróság szerint a hitelszerzõdésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthetõ ellenszolgáltatásért fizetendõ díjazásnak.
• Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthetõ-e az árfolyamrésre vonatkozó szerzõdéses feltétel.
• A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerzõdéses feltételt, a lehetõ legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerzõdés egészének érvényességét.
• A Kúria jelezte: a Kásler-ügyben még a nyári szünet elõtt várható ítélet.

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?

Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.

Devizahitelek: eljött a nagy ítélet napja

Ma délelőtt kihirdeti Kásler Árpád és az OTP ügyében hozott ítéletét az Európai Bíróság. Nagy a tétje a luxembourgi székhelyű intézmény döntésének: ez alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. Iránymutatás lesz ez a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel. A sok áttétellel rendelkező ügyet és az ügy jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze.

Devizahitelek: egy ügyben már döntött az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság határozott egy magyar devizaadós ügyében - írta a Magyar Nemzet hétfőn. A luxembourgi fórum szerint a magyar törvényszéknek kell eldöntenie, hogy tisztességtelen-e az a szerződéses kikötés, amely a kölcsönügyletben szerepel.

Devizahitelek: sorsdöntő bejelentés jön egy hét múlva

Egy hét múlva, szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP Bank ügyében, amely a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos. Az ítélethirdetés azért fontos, mert erre alapozva hozhatja meg újabb jogegységi döntéseit a Kúria az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban is. A Kúria legutóbbi közlése szerint ez csak ősszel várható, mindenesetre erre alapozva dönthet a kormány az újabb devizahiteles csomagról.

Megúszta a kormány a luxemburgi pert

Az Európai Bizottság nem indít keresetet Magyarország ellen a bolti kiskereskedelmet terhelő ágazati különadó miatt - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.